-Dean,minden rendben?-az angyalnak nehéz megszólalnia.
Zavarba ejti a gondolat,hogy bármeddig képes lenne a vadászt figyelni,ahogy boldogan mosolyogva,ragyogó szemekkel várja a hópihéket az arcára.
Nem érti,miért,de biztos benne,
hogy így van.
-Persze.-Dean megfordul,s bele ütközik a közvetlenül elé került angyalba.-Bocsánat!-lép azonnal hátra,de a sötétkék szemektől nem tud szabadulni.Hihetetlenül kékek,állapítja meg sokadszorra.
