Dean nem érti,mi történik,de nem akarja megtörni a pillanat varázsát.Némán figyeli Castiel mosolyát,s a ragyogó kék szemeiben szikrázó fényeket.
Ahogy a hó hidege végigsimít a száján,önkéntelenül felsóhajt.
Az angyal nem bírja tovább. Magához húzza a vadász fejét,s megcsókolja az őrjítő ajkait. Lassan,forrón,minden milliméterét birtokba véve. Közben az egyik keze lecsúszik Dean hátára,s szorosan magához
öleli őt.
Dean úgy érzi,a vad boldogság tornádó elsodorná,ha az angyala nem tartaná meg erős ölelésében.Ő is átöleli a karcsú derekát,s magához szorítva Castielt,viszonozza a csókját.
Az angyal nem tudja,mi az,amit érez,de határozottan jó érzésnek tartja.
Jó beleolvadnia Dean izmaiba,
ahogy érzi maga körül az ölelése szorítását.Jó ölelnie és simogatnia a széles hátát.
És nagyon jó éreznie a kemény,
de lágybőrű ajkai ízét,amiben ott a hó hidege és a citromos rágó zamata.
Ő nem hunyja le a szemét,s gyönyörködve figyeli Dean boldogságtól és szenvedélytől ragyogó arcát.
Dean úgy érzi,elszakadt a másik felétől,mikor Castiel eltávolodik tőle.Azonnal utána lép,s újra magához öleli.Elmosolyodik,
ahogy Cas a karjaiba bújik,s szorosan átölelik egymást.
-Érezted a külömbséget?
Dean megremeg Castiel rekedt hangjától,ami a fülét simogatja. Újra elgyengülnek a lábai,de tudja,az angyala megtartja.Ez nagyon jó,megnyugtató érzés.
-Éreztem a külömbséget-válaszol,
és most ő távolodik el a kék szemek ragyogó fényétől,hogy megcsodálhassa a csodaszép arcot.-A hó hideg volt,a csókod forró...
És megteszi,amit annyira szeretne:lassan újra Cashez hajol,két kezébe fogja a gyönyörű arcát,és lágyan megcsókolja a szempilláira hullott hópelyheket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése