Az első hóesés 18.rész

 Castiel kezei lassan lecsúsznak Dean övéhez,kicsatolják,majd félig lehúzzák a cipzárt,s az egyik rásimít a vadász lüktető vágyára,
ami szinkronban van az övével.
 Dean mély,vággyal telt sóhaj-nyögése boldog elégedettséggel tölti el,ahogy a merevedése puha bőrének érintése is.
 Dean minden porcikáján végigvillámlik a gyengéd érintés.
A rekedt sóhaj,amivel reagál,
mintha nemis az ő hangja lenne.
Mélyről feltörő,élvezettel és vággyal teli.
 Semmi sem érdekli,csak a puha tenyér és a hosszú ujjak amik érzékien mozognak a merevedésén.Átfut az agyán,
hogy Cas vajon mikor és kitől tanulta ezt,de egy pillanat alatt kiszáll a fejéből minden gondolat,
s újra csak az angyala kényeztető kezeire koncentrál a farkán és a fenekén.
 Egy hosszú,mély csók után feláll Casről,s gyorsan leveszi a cipőjét
és a zokniját.
 Castiel felül,s tágra nyílt szemekkel figyeli a kiegyenesedve elé álló
Deant.-Gyönyörű vagy-szakad ki belőle az önkéntelen bók,ahogy az izmos,hegek szabdalta felsőtestét bámulja.
-Tudom-nevet fel Dean,látva Castiel szemforgatós fintorát.Jó hallania az angyala nevetését,s látnia,hogy így még szebb az amúgy is gyönyörű arca.A bókjától pedig még boldogabb.
 Büszke rá,hogy ő az oka a szemeiben csillogó boldogságnak és vágynak.
-Gyere vissza!-Castiel dübörgő szívvel várja,hogy újra kinyújtott karjaiba szoríthassa a vadászát,s tovább öleljék,csókolják egymást,
a közös szenvedélyükben égve.
-Még nem láttál mindent...-Dean a lehető leglassabban húzza le végig a cipzárját,s tolja le a nadrágját és az alsóját,s lép ki belőlük.